Egy polgári jogvita nem a bíróság előtt kezdődik. Mire a felek ügyvédhez fordulnak, gyakran már kialakult a vita egy hibás kivitelezésről, egy meghibásodott gépről, egy informatikai rendszer működéséről vagy egyéb olyan kérdésről, amelynek eldöntése különleges szakértelmet igényel. Ilyenkor a legfontosabb kérdés sokszor az, hogy miként lehet a tényállást szakszerűen rögzíteni, és milyen bizonyítékokkal lehet alátámasztani a későbbi igényérvényesítést.

A bíróság a jogkérdésekben dönt, azonban egy építési hiba okának, egy szoftver működésének, egy gépjármű meghibásodásának vagy egy egészségkárosodás következményeinek megítélése olyan szakkérdés, amely különleges szakértelmet igényel. Ezekben a kérdésekben a szakértői vélemény gyakran meghatározó jelentőségű, ezért már a jogvita korai szakaszában érdemes átgondolni, milyen szakértő bevonása szolgálja leginkább a fél érdekeit.

A szakértői vélemény már a per megindítása előtt is meghatározó szerepet játszhat. Segíthet eldönteni, hogy valóban fennáll-e jogsértés, megalapozott-e a követelés, érdemes-e egyezséget kezdeményezni, vagy szükségessé válhat a bírósági út. Nem mindegy azonban, hogy a fél magánszakértőt bíz meg, vagy igazságügyi szakértő kirendelésére kerül sor. A polgári perrendtartás (Pp.) szigorú szabályai között a két megoldás célja, súlya és a későbbi felhasználhatósága között lényeges különbségek vannak.

Miért fontos már a per előtt szakértővel foglalkozni?

Az építkezésekhez, felújításokhoz, kapcsolódó viták jellemző problémája, hogy a hiba állapota gyorsan változik. A tetőt vissza kell bontani, a beázást azonnal javítani kell, a hibás gépet cserélni, a rossz kivitelezés helyett új szakembert kell bevonni. Ilyen helyzetben az ügyfél nem várhat évekig egy peres eljárás lezárultára, döntést kell hoznia, méghozzá gyorsan.

A jogi kockázat ilyenkor kettős: egyrészt a hibás állapot dokumentálatlanul eltűnhet, másrészt a másik fél később joggal hivatkozhat arra, hogy nem tudta ellenőrizni, mit és milyen minőségben végeztek. Éppen ezért érdemes már a legelső jelzés – a beázás, a repedés, a nem működő rendszer – megjelenésekor átgondolni, milyen módon rögzíthető a tényállás olyan formában, hogy az egy későbbi jogvitában is helyt álljon.

A szakértői vélemény ebben a szakaszban több célt is szolgálhat:

• segít eldönteni, hogy egyáltalán megalapozott-e a jogi igény,
• alapot ad a peren kívüli tárgyaláshoz és az esetleges megegyezéshez,
• dokumentálja azt az állapotot, amely később már nem lesz reprodukálható,
• egy esetleges peres eljárásban bizonyítékként is felhasználható.

A magyar polgári perrendtartás (Pp.) alapján a fél előtt lényegében két út áll: magánszakértő megbízása vagy igazságügyi szakértő közjegyzői kirendelése. A két megoldás célja hasonló, de a jogi súlyuk, a felhasználhatóságuk és a költségük jelentősen eltér.

A magánszakértő megbízása

A magánszakértő olyan szakember, akit az egyik fél közvetlenül, megbízás alapján bíz meg egy szakkérdés vizsgálatával. Előnye a gyorsaság és a rugalmasság: nincs szükség hatósági vagy bírósági közreműködésre, a megbízás rövid időn belül létrejöhet, és a szakértő akár napok alatt elkészítheti a véleményét. Ez különösen fontos akkor, ha a hiba vagy a kár állapotát még a változás előtt kell rögzíteni.

Fontos azonban tudni, hogy a jog nyelvén nem minden szakvélemény minősül magánszakértői véleménynek. A Pp. szerint magánszakértőként kizárólag az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő személy járhat el. Ha valaki egy sima építési irodát, tervezőt vagy műszaki szakembert bíz meg, aki a névjegyzékben nem szerepel, a véleménye a polgári eljárásban nem magánszakértői véleményként, hanem egyszerű okiratként értékelhető, amelynek bizonyító ereje lényegesen kisebb. Ezért érdemes már a szakértő kiválasztásakor ellenőrizni a névjegyzéki státuszt, amely a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara honlapján bárki számára elérhető.

A magánszakvélemény jogi súlya

A hatályos Pp. szerint a magánszakértői vélemény önálló, a kirendelt szakértő szakvéleményével elvileg egyenrangú bizonyítási eszköz. Ez azt jelenti, hogy a bíróság nem seperheti félre pusztán azért, mert az egyik fél megbízásából készült; azt bizonyítékként értékelnie kell – kivéve, ha a vélemény aggályos.

A törvény tételesen meghatározza, mikor minősül aggályosnak a magánszakértői vélemény:

• ha hiányos, homályos, önmagával vagy a perbeli adatokkal ellentétes, illetve helyességéhez nyomatékos kétség fér;
• ha a magánszakértő a törvényben előírt kötelezettségeit – például az ellenfél értesítését – nem teljesítette;
• ha a vélemény kiegészítése az ellenfél kérdéseire nem történt meg;
• vagy ha a vélemény és az ellenfél által benyújtott magánszakvélemény között szakkérdésben ellentét áll fenn.

Aggályos vélemény esetén a bíróság, új indítványra, kirendelt szakértő útján oldja fel a bizonytalanságot. Ehhez kapcsolódik egy praktikus veszély is: ha a bíróság a magánszakértői véleményt aggályosnak minősíti, a magánszakértő díja főszabály szerint nem számítható fel a perköltség részeként. Ez azt jelenti, hogy egy formai vagy tartalmi hiányosság miatt a megbízó fél által kifizetett szakértői díj felesleges plusz kiadássá válhat.

Bár a per érintettje bízza meg, a szakértő nem adhat olyan véleményt, amely bármi áron a megbízója álláspontját támasztja alá, függetlenül, pártatlanul, a szakmai szabályok szerint kell eljárnia. Ezek a szabályok mind azt szolgálják, hogy a vélemény a perben valóban felhasználható legyen.

Igazságügyi szakértő bevonása közjegyzői eljárás keretében

Kevésbé ismert, de sok esetben hatékonyabb megoldás, ha a fél már a peres eljárás megindítása előtt, közjegyző előtti nemperes eljárás keretében kezdeményezi igazságügyi szakértő kirendelését. A közjegyzőtől akkor kérhető szakértő kirendelése, ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. A közjegyző az igazságügyi szakértői névjegyzékből, a felek meghallgatása nélkül, saját hatáskörében rendeli ki a szakértőt, aki a kirendelést követő 30 napon belül (indokolt esetben további 30 nap alatt) készíti el a szakvéleményét.

Ennek a megoldásnak több lényeges előnye van:

• Kikezdhetetlen bizonyító erő: A magánszakértői véleménnyel ellentétben, amelyet az ellenérdekű fél a perben viszonylag könnyen „aggályossá” tehet, a közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye hivatalos, hatósági kirendelésen alapul. Ha a vita később mégis bíróságra kerül, ez a szakvélemény a perben ugyanolyan bizonyítási eszközként értékelendő, mintha a bíróság rendelte volna ki a szakértőt.
• A békés megegyezés kikényszerítése: Ez a megoldás sokszor a per elkerülésének leghatékonyabb eszköze. Amikor a hibát tagadó kivitelező vagy a fizetni nem akaró megrendelő szembesül egy független, kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményével, jellemzően felismeri, hogy egy esetleges bírósági eljárásban esélytelenül indulna. Ez a nyomás az esetek jelentős részében azonnali peren kívüli egyezséghez és a követelés önkéntes rendezéséhez vezet.
• Az „eltűnő” bizonyítékok megmentése: Különösen építőipari vitáknál vagy műszaki hibáknál kritikus, hogy az állapot gyorsan változik. Ha a hibás tetőt vissza kell bontani, vagy a beázást azonnal javítani kell a további károk elkerülése érdekében, a tényállást még a változás előtt, a lehető legnagyobb bizonyító erővel kell rögzíteni. A közjegyzői eljárás pontosan ezt a célt szolgálja.

A közjegyzői eljárás díjköteles: a kérelmezőnek mind a közjegyzői munkadíjat, mind a szakértői díj várható összegét előre meg kell előlegeznie.

Melyiket válasszam?

A gyakorlat azt mutatja, hogy nincs egyetlen jó válasz: a döntés mindig az eset körülményeitől, a rendelkezésre álló időtől és az ügy súlyától függ.

Ha az állapot azonnali rögzítése a legfontosabb, és minden órán múlhat a bizonyíthatóság, a magánszakértő jelenti a gyorsabb megoldást, feltéve, hogy a megbízás jogilag megfelelően elő van készítve, és a szakértő betartja a törvényi kötelezettségeit.

Ha az ügy értéke nagyobb, a másik féllel vitás a helyzet, vagy a hibás állapotot a lehető legerősebb bizonyítékként szeretnénk rögzíteni, a közjegyzői eljárás keretében kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye a hosszabb távon megalapozottabb pozíciót biztosítja.

A két megoldás nem feltétlenül zárja ki egymást: Egy jó szakértő kiválasztásával és az eljárás megfelelő időzítésével akár már a pert megelőzően nyerő helyzetbe lehet kerülni, ami nem csupán a perbeli esélyeket javítja, hanem egyúttal elősegítheti a peren kívüli – jóval olcsóbb és gyorsabb- megegyezést is.