A technológia fejlődésének köszönhetően az üzleti kommunikáció átkerült az online térbe, ahol az üzletfelek elsősorban e-mail útján kommunikálnak egymással. A kommunikáció az esetek nagy többségében nem csak az általános egyeztetésben merül ki, hanem a Felek e-mailben tesznek jognyilatkozatot, sőt szerződést is kötnek egymással. A gazdasági életben számtalan vita fakad abból, hogy e-mail útján leegyeztetett szerződés, vagy ajánlat érvénytelennek minősült a későbbiekben, mert a felek nem foglalták írásba azokat. Emellett sok esetben a partnerek szerződésükben kötelező írásbeliséget rendelnek bizonyos eseményekhez (pl.: akadályközlés, határidő tűzés, felmondás), amelyet később e-mail formájában teljesítenek.

Cikkünkben arra próbálunk választ keresni, hogy megfelel-e az írásbeliség követelményének az e-mailben tett nyilatkozat, azaz miként járjanak el a felek üzleti kommunikációjuk során.

Jognyilatkozat és írásbeliség fogalma

A Ptk. alapján a jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat, mely történhet szóban, ráutaló magatartással és írásban. Ha a jogszabály (pl.: adásvételi szerződés esetén) vagy a felek kötelező írásbeliséget írnak elő, akkor az írásbeliségnek további követelményei vannak. A Ptk. számol azzal, hogy a modern számítástechnikai és kommunikációs eszközök elterjedt használatával a hagyományos papír alapú írásba foglalás mellett megjelentek és a jövőben is megjelenhetnek olyan formák, amelyek jognyilatkozatok írásba foglalására alkalmasak lehetnek. Erre tekintettel, eleget téve a technológiai fejlődés kihívásainak a jogalkotó 3 feltételt támaszt a hagyományostól eltérő formában megtett írásbeli nyilatkozatok érvényességéhez:

Ptk. 6:7. § (3) bekezdés

a) biztosítja a nyilatkozat tartalmának változatlan visszaidézését,

b) lehetővé teszi a nyilatkozó személyének megállapítását, és

c) lehetővé teszi a nyilatkozat megtétele időpontjának megállapítását.

Ha a nyilatkozat megfelel a fenti követelményeknek írásbelinek minősül.

E-mail és az írásbeliség

A fenti hármas szabályrendszer a) és c) pontjának az e-mail egyértelműen megfelel. Az e-mailből egyértelműen visszaidézhető a tartalom és a nyilatkozattétel időpontja is megállapítható (a küldés és kézbesítés időpontja ugyanis visszakövethető).

A probléma a nyilatkozattevő személyének megállapításával van, ugyanis egy sima e-mail a levél küldőjének személyét nem azonosítja, legfeljebb azt árulja el, hogy kinek az elektronikus postafiókjából indult a levél.

A nyilatkozattevő személyének megállapítása kapcsán a bírósági gyakorlat is változóan ítélte meg az e-mail alaki érvényességét. A kezdeti döntések egyöntetűen elutasították az egyszerű e-mail írásbeliségét és arra az álláspontra helyezkedtek, hogy csak a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott okirat felel meg az írásbeliség követelményének (BDT2018.3931., Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.074/2018). Ezek a döntések a valódiság és hamisítatlanság szempontjából vizsgálták az e-mail írásbeliségét és arra a véleményre helyezkedtek, hogy ennek csak az elektronikus aláírással ellátott levelek és csatolmányok felelnek meg.

A fenti bírósági álláspontot a Kúria Új Ptk. Tanácsadó Testülete nem egyértelműen és nem egyöntetűen támogatta, megosztott volt a kérdésben.  A testület többségi álláspontja szerint minden esetben meg kellene vizsgálnia a bíróságnak, hogy az adott közlési forma az adott körülmények között megfelel-e a Ptk. által állított követelményeknek. Eszerint bizonyos esetben egy egyszerű e-mailezés is megvalósítja a szükséges feltételeket. A Tanácsadó Testület ezt azzal indokolta, hogy a törvény „a valódiság és hamisítatlanság követelményét nem szabályozza, és nem várja el a nyilatkozat abszolút hamisíthatatlanságát ahhoz, hogy az írásbeli nyilatkozatnak minősüljön.” Ezért, „jognyilatkozatok alakiságának minősítése attól függ, hogy a vizsgált nyilatkozattételi és közlési forma az adott esetben alkalmas-e a tartalom változatlan visszaidézésére, továbbá a nyilatkozatot tevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.”

A Tanácsadó Testület többségi véleménye a bíróság konzervatív jogértelmezésére is hatott és fejlődés mutatkozik az e-mail írásbeli megítélésében. A Fővárosi Ítélőtábla hozott egy olyan döntést (BDT2021. 4323.), ami előrevetítheti a joggyakorlat fejlődésének irányát. Az Ítélőtábla a Tanácsadó Testület véleményével összhangban azt mondta, hogy elektronikus nyilatkozat esetében egyedileg kell vizsgálni, hogy a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésben szabott feltételek fennállnak-e. „Írásbelinek minősül az a sajtó-helyreigazítás közzététele iránti kérelem, melyet a jogában sértett e-mail csatolmányaként egy olyan dokumentum változtathatatlan másolataként továbbít, mely tartalmazza a jognyilatkozatot, keltezéssel ellátott és amelyet a nyilatkozó saját kezűleg aláírt.” Az Ítélőtábla a korábbi joggyakorlattal egyezően az egyszerű e-mailt nem tartja írásbelinek, viszont álláspontja szerint „egy aláírt (keltezéssel ellátott) és utóbb elektronikussá alakított (vagyis beszkennelt) nyilatkozat azonban az írásbeliség minden fogalmi elemét kimeríti.

Konklúzió

A technológiai fejlődéssel a jogfejlődésnek is lépést kell tartania. Ezért kiemelten fontos lenne, hogy a joggyakorlat lekövesse a piaci szokásokat és a technológia térhódítását. A kérdés azért is jelentős, mert a kommunikáció többsége az üzleti élet igényeinek következtében, a gyors és azonnali válaszadási lehetőségre tekintettel, szinte teljes mértékben e-mail útján történik. Azonban a piaci szereplőktől is elvárható a felelős magatartás mind technológiai, mind jogi téren.

Ezért Irodánk az e-mail levelezés kapcsán az alábbiakat javasolja Ügyfeleinek:

a) A Partnerek előre közöljék egymással, illetve a szerződésben rögzítsék a hivatalos kapcsolattartói e-mail címeket, ahol a levelezés a későbbiekben zajlani fog. Tisztázzák továbbá, hogy az adott e-mail cím személy szerint kihez tartozik, ezáltal a levelezés egy biztonságos és zárt láncolatot fog képezni.

b) Az e-mail fiók, illetve a belépésre használt eszköz jelszavas védelme javasolt, a hozzáférés korlátozása és biztonságban tartása szempontjából.

c) Mivel a bírósági gyakorlat még finoman szólva sem egységes, ezért javasoljuk a minősített elektronikus aláírás bevezetését az e-mail fiókba. Az e-mailhez csatolt digitális aláírás biztosítékot nyújt a címzettnek arra vonatkozóan, hogy a küldő aláírta az e-mail tartalmát.

d) Amennyiben nem tervezik minősített elektronikus aláírás bevezetését, mindenképp javasoljuk, hogy a jognyilatkozatokat hagyományos papír alapú formában tegyék meg, majd keltezést és aláírást követően digitalizálják (szkennelés) és csatolmányként küldjék el Partnereik részére. Az elektronikus aláírás nélküli e-mailben tett nyilatkozatot, kötelező írásbeliség esetén Irodánk nem javasolja.

Amennyiben felkeltettük az érdeklődését a témával kapcsolatban, vagy kérdése merül fel, forduljon hozzánk bizalommal.